2. �ra

Legend�s L�nyek Gondoz�s 2. �ra

Alapfogalmak 2.

Rengeteg var�zsl� tal�n meglep�nek tal�ln� a t�nyt, hogy a muglik nem mindig z�rk�ztak el ennyire a var�zsvil�g l�nyeit�l. El�g csak fut�lag �ttekinteni a k�z�pkori mugli t�rt�neteket, legend�kat m�ris nyilv�nval�v� v�lik, hogy a muglik hittek a m�gikus l�nyek l�tez�s�ben. P�ld�ul s�rk�nyok, unikornisok, griffek, f�nixek, kentaurok t�nnek fel e kor mugli alkot�saiban.

A r�gi best�riumok kutat�sa k�zben azonban kider�lt, hogy a fent eml�tett m�gikus l�nyeket a muglik nem vett�k �szre, vagy valami �szen m�st l�ttak. Egy worchesteri franci�kus szerzetes, bizonyos Benedek bar�t, p�ld�ul egy jarweyre akadt, akt meny�tnek n�zett.

A t�ves �rtelmez�s gyakran vesz�lyesebb lehet, mint a teljes tudatlans�g. Ennek k�vetkezt�ben a muglik, m�giaelleness�g�t egyre fokozta f�lelm�k. A var�zsl��ld�z�s abban az id�ben kor�bban sosem tapasztalt m�rt�ket �lt�tt. A s�rk�nyok, hippogriffek �s hasonl� besti�k �szlel�se csak m�g tov�bb f�t�tte �ket. Nekem nem c�lom bemutatni a boszork�ny�ld�z�sek s�t�t kor�t, csak azokat a legend�s besti�kat, akiknek a sors�val kellett foglalkozni, el kellett �ket rejteni, hogy a muglik azt higgy�k: m�gia nincs �s sosem volt.

 A m�gusok Nemzetk�zi Sz�vets�ge nevezetes 1692-es cs�cstal�lkoz�j�n foglalkozott ezzel a k�rd�ssel. A vil�g nemzeteinek vezet� var�zsl�i nem kevesebb, mint k�t h�tig vit�ztak, sokszor p�lcahegyre men� v�gkimenettel. H�ny faj l�tez�s�t tudjuk eltitkolni a muglik el�l, �s mely l�nyek legyenek azok? Hol rejts�k el �ket? Ezek voltak a legs�rget�bb, v�laszra v�r� k�rd�sek. V�g�l megsz�letett a mindenki sz�m�ra, kiv�ve a koboldok sz�m�ra, elfogadhat� hat�rozat, amely kimondta, hogy 27, m�retben a bundimunt�l a s�rk�nyig terjed� fajt kell elrejteni. A k�vetkez� �vsz�zadban, ahogy a var�zsl�k nagyobb j�rtass�gra tettek szert a v�d�b�b�jokban, �s eltitkol�si technik�kban az a sz�m n�vekedett.

1750-ben kieg�sz�tett�k a Nemzetk�zi Var�zstitokv�delmi Alapt�rv�nyt a 73-as cikellyel. Ami kimondja, hogy:

Minden var�zs�gyi korm�nyz�szerv felel�s az illet�kes

s�gi ter�let�n el� m�gikus besti�k, m�gikus �rtelmes

l�nyek �s k�s�rtetek elrejt�s��rt, gondoz�s��rt �s fel-

�gyelet�s�rt. Ha a  fenti teremtm�nyek b�rmelyike k�rt

okoz a mugli lakoss�gnak, vagy felh�vja mag�ra azok 

figyelm�t, a Var�zsl�k Nemzetk�zi Sz�vets�ge az illet�

nemzet var�zs�gyi korm�nyz�szerv�t vonja felel�ss�gre.

K�pmutat�s volna azt �ll�tani, hogy a 73-as cikkelyt annak hat�lyba l�p�se �ta mindig betartott�k. Az id�sebb britek besz�molhatn�nak egy el�gg� �rdekes esem�nyr�l. 1932-ben egy walesi z�lds�rk�ny ugyanis lesz�llt egy napf�rd�z� muglikkal teli tengerpartra Ilfracomben. Egy ott nyaral� m�guscsal�dnak k�sz�nhet�, hogy nem lett a „baleset2 hal�los kimenetel�. A Var�zsl�k Nemzetk�zi Sz�vets�g�nek egyes nemzeteket sokszor kellett megb�ntetnie. Tibet �s Sk�cia az �len j�rnak a t�rv�nys�rt�k k�z�tt. A jetit olyan sok mugli l�tta, hogy nemzeti k�l�n�tm�nyt hoztak l�tre a hegyekben. A mai napig nem siker�lt befogni a vil�g legnagyobb kelpi�t mely a Loch Ness-t�ban lakik. Ezekt�l eltekintve, a var�zsl�k sikeresnek mondhatj�k a t�rt�n�sek kimenetel�st. Lehetetlen lenne, �gy elrejteni az �sszes m�gikust, l�nyt, hogy soha ne t�rt�njen baj. De, ha v�letlen a mugli megl�tja a legend�s �llatott, akkor sem biztos, hogy elmes�li a bar�tainak, hiszen akkor teljesen bolondnak tartan�k.

Az is sokat k�nny�t a miniszt�riumok dolg�n, hogy vannak olyan fajok akik alapterm�szet�kn�l fogva ker�lik a felt�n�st, p�ld�ul a kentaurok, az egyszarv�ak, a moonclaf. Vannak l�nyek, akik mesterien �lc�zz�l magukat. Mint p�ld�ul a teb�, a demiguse, a bowtruckle. Egyes m�gikus l�nyek, pedig el�rhetetlen helyeken vannak. Itt hozhat� p�ld�nak a f�nix, akik megm�szhatatlan hegycs�csokon f�szkel.

Sokf�le megold�s l�tezik, hogy eltitkoljuk a l�nyek l�tez�s�t.

Rezerv�tumok: A m�gikus teremtm�nyek itt term�szetes �l�k�rnyezet�kben lehetnek, nem zargatja �ket semmi �s senki.

A kereskedelmet �s a teny�szt�st korl�toz� int�zked�sek: A nagytest� vagy vesz�lyes �llatok teny�szt�s�t szab�lyozz�k, a kicsinyeik, vagy toj�saik forgalomba hoz�sa ellen pedig t�rv�nyt hoznak, �s s�lyosan b�ntetik a megszeg�s�t.

Ki�br�nd�t� b�b�j: Egy b�b�j amely elrejti az �llatott. Az �llat a b�b�j hat�s�ra felveszi k�rnyezete mint�j�t. A hippogriff tulajoknak t�rv�ny �rja el� a haszn�lat�t.

Eml�kt�r� b�b�j: Egy b�b�j ami m�r a baj megt�rt�n�se ut�n haszn�latos. Ha v�letlen megl�tja a mugli a var�zsl�nyt, aj�nlatos azonnal eml�kt�r� b�b�jt alkalmazni rajta.

F�lrevezet�si �gyoszt�ly:

Egy �gyoszt�ly ami nagyobb baj eset�n l�p k�zbe. Kital�lnak egy hihet� t�rt�netet, majd eml�kt�r� b�b�jjal m�dos�tj�k a muglik eml�kezet�t.

Ezenk�v�l hasznos �s ez�rt is eml�tem meg:

A M�gia�gyi Miniszt�rium �ltal meg van hat�rozva 5 f�le oszt�ly, besorol�sszer�en.

Az oszt�lyok a k�vetkez�k:

XXXXX          bizony�tottan var�zsl�t �lt/ idom�t�sra, szelid�t�sre alkalmatlan

XXXX             vesz�lyes/ kezel�se szaktud�st ig�nyel/ csak magasan k�pzett var�zsl� tud b�nni vele

XXX               k�pzett var�zsl�ra nem vesz�lyes

XX                  �rtalmatlan/ szel�d�thet�

X                     unalmas

H�zi feladat:

�ra anyag�nak r�vid �sszefoglal�sa. Max. 15 mondat.

A h�zi�rt maximum 30 pontot kaphatsz.